Viszont minél kisebb a nyomás, az oldalszél annál többet deformál a sátor alakján. A széllökések pedig pillanatról-pillanatra változtatják az alakzatot, lobogtatják a ponyvát. A sok tonnányi ponyva tehetetlensége sok tonna erővel rángatja, tépi a szerkezeteket. A lobogást azzal tudjuk csökkenteni, hogy több pótlevegó levegőt fuvatunk a sátorba, mert így nő benn a nyomás. Ahogy a luftballon is keményebbre fújva nehezebben deformálható. Ha a sátoron akkora lyuk támad, amelyiken át szökő levegőt nem tudja a ventillátor pótolni, a sátor "leül" vagy összeomlik. Szerencsére a sátorban lévő levegő hatalmas mennyisége miatt ez mindig több percig tartó folyamat, mialatt a vendégek biztonságban ki tudnak jutni.
Leányfalun bonyolítja a helyzetet az, hogy 6 db álló kandeláberrel világítanak, melyeket a sátor felállítását követően szerelnek be. Ha tehát a ponyva nekiütődik a hegyes kandelábernek, az kiszakad, fokozva a teljes összeomlás esélyét.
Ilyen műszaki baleset következett be 2009.10.14-én is, amit a térfigyelő kamera rögzített. A felvétel négyszeres sebességét nem normalizáltam, a fent leírottakat így is jól, rövid idő alatt szemlélteti. Ekkor a baj azzal kezdődött, hogy egy széllökés lerántotta a ventillátor befúvó csonkjáról a sátorponyva csövet.
Szeretném kihangsúlyozni a szolgálat (gépészet, gondnokság, úszómesterek) lélekjelenlétének szerepét. Azt, hogy gyorsan odaértek és cselekedtek. Hogy a hatalmas lökések ellenére önmagukat nem kímélve elvégezték azt a munkát, ami a megoldáshoz kellett. Ez az a hozzáállás, amivel a korábbi Váci Mihály idézet (klikk ide) folytatódik: "Mit ér a hűvös ész?! Több kell - az érzelem!"
A videón nem látszik, de a munkát a lobogó sátor másik oldalán kellett befejezni, a felszakadt ajtószerkezet helyén egy olyan ácsolat építésével, amire a ponyva ráfeszülve meggátolta a levegő további szökését. Az emberpróbáló munkában kiemelkedő szerepe volt Galántai László gépészeti vezetőnek. Akkor mintegy egy hét alatt helyre tudtuk állítani az üzemet.
Tóth Béla 2012.02.21.
