Forrás: Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület 2012. július 4-én, 16 órakor megtartott nyilvános, rendkívüli ülésének jegyzőkönyve (Klikk ide! Megjegyzés: az innen letöltött változat lehet, hogy nem egyezik meg, az önkormányzat honlapján ma találhatóval. Ezt a változatot 2012.07.16-án töltöttem le, és a PDF file-ban kicserélhetetlenül szereplő létrehozási időpont 2012.07.11., és szerző: Kasnyik Zsolt jegyző.)
Benne polgármester úr két mondata az utolsó előtti hozzászólásából: "Büszke vagyok arra , hogy a képviselő-testület és a hivatal jogszerűen működik. Soha senki, egyetlen vizsgálat észrevételt nem tett, törvénytelenséget nem talált."
Cáfolat: Nekem jogerős bírósági végzésem van arról, hogy a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és az önkormányzat ügyvédje legalább egy esetben másképp értelmezték a jogot, mint a bíróság. (Klikk ide!) A Leányfalui Hírek-ben közzétett néhány olvasói levél is tett észrevételt a törvényesség megkérdőjelezhetőségéről.
Költői kérdés: Kíséreljük meg netán, hogy egy valódi, külső vizsgálattal szemben kiállják-e a próbát? A hezitálás csak abból adódik, hogy a negatív eredmény is az adófizetőkön csattan.
A jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatban felvetődő kérdésekről dióhéjban alább. A kérdések és apropójuk csak akkor érthető teljesen, ha részletesen ismeri a jegyzőkönyvet. Ezért a kérdéseket nem a súlyuk szerint, hanem a téma jegyzőkönyvi előfordulása szerint vettem sorba. Sok esetben a kérdés teljes súlya akkor érthető, ha olvasta ennek a blogcsoportnak korábbi bejegyzéseit. Szívesen adok tájékoztatást mail-ben is.
Akit csak egyes részletek kifejtése, bizonyítéka érdekel, ő az alábbi felsorolás megfelelő sorára klikkeljen.
1. Most akkor zárt ülés volt, vagy nyilvános? (lásd az először az internetre kitett jegyzőkönyv kezdő és záró mondatait)
2. Felelősségteljes-e az a gazdálkodás, amelyik rendszeresen túllépi terveit?
3. Állami feladat-e a strand?
4. A hátralékos adófizető renitens, a 17 M Ft kifizetetlen számlával a Faluház jogkövető?
5. Ha van hitelkeretünk, akkor miért nem fizetjük a számláinkat?
6. Ha van hitelkeretünk, akkor miről kell tárgyalni OTP-s ügyintézővel?
7. A létszámleépítésből "visszamaradó" feladatokat külső vállalkozás fogja átvenni?
8. Milyen racionalitása volt a 7 fő penzingi utazásának?
9. A tulajdonomtól miért kellene támogatást kérnem?
10. A gazdasági stabilitási törvény engedi a halasztható improduktív fejlesztést hitelből fedezni?
11. Miért hoz a képviselő-testület olyan határozatot, amiben a határozat gazdasági terhe nem jelenik meg?
Ma, 2012.07.27-én a www.leanyfalu.hu önkormányzati honlapon a tárgyalt jegyzőkönyv internetes példányát kicserélve találtam, Innen kezdve igyekszem mindkét változatra reagálni, és amikor a végére értem, akkor az előző részeket újra áttekinteni.
12. A Leányfalui Beruházó Víziközmű Társulat elnöke és a strand jelenlegi (csendes) tanácsadója nem ugyanaz a személy?
13. D. Szabó Zsolt Pizza Paszta üzletnyitás ügye
Az alább színes betűkkel kiemelt kérdéseket nem kívánom túlragozni. A csörte lényegében nyilvánosan folyik, azzal az apró egyenlőtlenséggel, hogy D. Szabó viszontválaszát csak néhány száz facebook-os olvassa.
13. Akinek pálcát törnek a feje felett, azt nem kellene odahívni?
14. Az "alpári" jelző kimeríti-e a rágalom fogalmát, ha igaztalan?
15. A településfejlesztési tanácsnok miért csak mint "közeli lakos" tárgyal egy üzletnyitásról?
16. A gazdasági bizottság külsős tagjának milyen illetékessége van egy építéshatósági fennmaradási engedélyezésben?
17. Olyan bárgyú lett volna D. Szabó két évvel ezelőtt, hogy az átépítési feltételekről az ÁNTSZ-t kérdezi, az építési hatóságot pedig nem?
18. Hol van az a törvénycikkely, miszerint kötelező volt alpolgármestert választani?19. Hol maradt a jegyzőkönyvből, amihez Loszmann János szólt hozzá?
Tóth Béla 2012.07.18.
A kérdések felmerülésének részletesebb indoklása, bizonyítékai
1. Most akkor zárt ülés volt, vagy nyilvános? (lásd a jegyzőkönyv kezdő és záró mondatait. Az újabban az internetre kitett jegyzőkönyv változatra nézve ez a kérdés okafogyott. )
Nagyon apróság, egyébként szóra sem lenne érdemes. De ha valaki folyton a csalhatatlanságát hirdeti, az azt jelenti, soha, semmiben nem téved. Másrészt ez a példa azok számára is érthető, akiknek a többi a tájékozatlanságuk miatt alig. Harmadrészt viszont egy ülés akkor igazán nyilvános, ha a nyilvánosság előzetesen értesül a létéről. És a megszólítottak figyelmét felhívják, hogy ott módjuk lesz a véleményüket a nyilvánosság előtt kifejteni. Egyébként pedig az önkormányzati törvény zárt ülés tartását rendeli el "..., állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele". Tény, hogy most itt állást foglaltak-e a képviselők vagy sem, nehezen ítélhető meg, de amikor az én feljelentésemről döntöttek, engem sem hívtak, kérdeztek meg (Klikk ide!)
2. Felelősségteljes-e az a gazdálkodás, amelyik rendszeresen túllépi terveit?
A jegyzőkönyvből: "Nyíri Csaba: Nehéz anyagi helyzetben vagyunk és nem a felelőtlen gazdálkodásunk miatt."
Felidézném Loszmann János két, a Leányfalui Hírekből olvasott figyelemfelhívását:
- a képviselő-testület, amikor arról döntött, hogy felújítja a Faluházat, 100 Mft-os költségvonzatot tartott megvalósíthatónak. Ehhez képest a befejezés megközelítette a 200 milliót,
- a tavaly májusi nagyobb esőtől megcsúszott út helyreállítását a támogatást nyújtó 20 MFt-tal drágábbnak találta, mint a szükséges ráfordítás, és nem is térítette meg.
Meg is tették gazdasági bizottsági elnöknek úgy, hogy a bizottságban minden képviselő bizottsági tag legyen. Az utóbbi megjegyzés két szempontból érdekes. Elsősorban ilymódon a bizottság munkája nem független a képviselő-testülettől, azaz minden mozzanatában politikailag csaknem ugyanúgy befolyásolt, mint a testületi üléseken. Egyedül a polgármester nem szvazhat. Másrészt a bizottság szerepe az önkormányzatiságban a képviselői szakértelem pótlása, hiszen a választott képviselők szakismerete nem illeszkedhet minden önkormányzati szakfeladathoz. A bizottsági tagság és jelenlét között az a különbség, hogy a bizottság szakmai döntéséről szavazhat-e a jelenlévő. Namármost, ha nem ért hozzá, akkor miről szavaz?
Ebben a blogban is megjelent néhány bejegyzés arról, hogy a nehéz anyagi helyzet előjelei már korábban megmutatkoztak (a dátumra klikkelve elérhető a bejegyzés)
2011.06.06. - "... a 17 MFt-nyi amortizáció elnyelte a 7 MFt-os nyereséget."
2011.09.08. - Jobban már nem adósodhatunk el
2012.02.02. - A védénői szolgálat költségeiről
2012.02.03. - 20 milliós hiány egy nagyobbacska esőtől
2012.05.30. - Az adózási morálhoz
3. Állami feladat-e a strand?
A jegyőkönyvből: "Kizárólag állami feladatot látunk el, a normatívákon és a helyi adókon felül más bevételünk nincs."
A mondat második fele igaz. Mivel az önkormányzati tulajdonú strand és Kft igazgatójától nemhogy önkormányzati bevétel nem elvárás, de még üzleti terv készítése sem.
Erről nagyon sokat írtam, ezért itt csak annyit ismételek meg: a privát beruházású fürdőt nemcsak hogy megéri a tulajdonosnak fenntartani (a nyereségesség révén), de az a tulajdonos befektetését is visszatermeli. Hiszen például akár egy teljesösszegű beruházási hitelt vissza kell tudnia fizetni, például a szentendrei V8 esetében. Hogy mégsem? Az egy másik önkormányzati eset, és a 12. ponthoz kapcsolódóan van jelentősége. Leányfalu lakosságának az állam kezelésre átadta a nemzetnek ezt a vagyonát (is). Kötelessége jó gazda módjára értékét megőrizni. Erkölcsi kötelessége lenne a visszatermelődő értéket a beruházó nemzet javára fordítani. Például településfejlesztésben.
4. A hátralékos adófizető renitens, a 17 M Ft kifizetetlen számlával a Faluház jogkövető?
A jegyzőkönyvből "A renitens polgáraink miatt akik nem fizették be az adójukat, az éves költségvetésünk 13,5% -át ..." "... tájékoztatom Önöket, hogy az önkormányzatnál 17,471 e Ft faluház, ... kifizetetlen számlák vannak, ez összesen 22,052 e Ft."
A faluház 17 és fél MFt-nyi kifizetetlen számlája hány százaléka az éves költségvetésének? Nem úgy néz ki, mint ami egyetlen hónapi, mintha ezévi elmaradás lenne. Ha ésszel csináltuk volna a településfejlesztést, a fűtése csaknem ingyen lenne. A Halmschláger Zrt., a benzinkút, a Kocsis-porta uszodája geotermikus energiaszolgáltatási bevételt jelenthetne.
5. Ha van hitelkeretünk, akkor miért nem fizetjük a számláinkat?
A jegyzőkönyvből "37 MFt folyószámlahitelünk van, 7 Mft munkabér hitel. A múlt hónapban 3 MFt-ot kellett ebből felvennünk." Ez a fogalmazás és egy korábbi sopánkodás, miszerint a 43 MFt-os hitelkeretet az OTP 37-re csökkentette, azt feltételezi, hogy a 37-ből még nem vettünk fel semmit. De akkor, ha volna miből fizetni, hogyan van erkölcsi alapja egy jogalkotónak, jogbetartatónak fizetési határidőt túllépni? Hogy érinti azokat, akik hiába várják a pénzüket, a 22 MFt-ot? Nem félünk attól, hogy a sor végén álló kétkezi munkások megjelennek munkanélküli segélyért is a 22 MFt-on túl?
6. Ha van hitelkeretünk, akkor miről kell tárgyalni OTP-s ügyintézővel?
A jegyzőkönyvből: "Felvettük a kapcsolatot az OTP-től dr. Muhari Árpádnéval, aki kedden kilátogat hozzánk és átnézzük a lehetőségeinket."
Ha érvényes és létező hitelkeretünk van, akkor nincs mit tárgyalni, le kell hívni a képviselő testület által jóváhagyott összeget. Ha ez még csak elvi lehetőség, akkor meg kell kötni a szerződést, a korábban megismert kondíciókkal (képviselő-testületi felhatalmazással), és folytatás az előző mondat szerint. Ha viszont ténylegesen van 37 MFt felvett folyószámla hitelünk, és ezen túl van a 22 MFt adósság, akkor ténylegesen baj van. Ha jól emlékszem, egy korábbi jegyzőkönyvben az állt, hogy az OTP folyószámla hitelként csak az éves költségvetés 1/12-ed részét hajlandó nyújtani, ami erre az évre 37 MFt. Ekkor ténylegesen van miről tárgyalni, és az nem lesz olcsó. Ekkor nagyot tévedtem, amikor azt írtam: "Jobban már nem adósodhatunk el" (Klikk ide!)
7. A létszámleépítésből "visszamaradó" feladatokat külső vállalkozás fogja átvenni?
A jegyzőkönyvből: "A Hivatalban megnézzük a racionálás lehetőségét, valószínűleg meg kell lépnünk egy nehéz lépést, mégpedig azt, hogy a személyi állományt csökkenteni kell."
Néhány képviselő, falunkbeli régóta jelzi a "racionálás" szükségességét. Nem látszott indokoltnak az utóbbi évek létszám felfejlesztése. Ha mégis az lett volna, akkor most hogy lesznek ellátva azok a feladatok, amit a távozó munkatársak eddig végeztek? A strand ügyesen megoldotta előre. Egy csomó feladatot kiadott gebinbe, így csökkent a létszám, az adminisztráció. A könyvelő, a vezetők maradtak. A biztonsági őrök többen lettek (gebinben). Hogy ez kényelmesebb megoldás, az biztos. De, hogy nem olcsóbb, és nem fehérebb, az is. Csak annak lehet bemagyarázni, aki nem ért hozzá, netán nem akar belelátni. Ugyancsak kényelmes megoldás a falugazda Kft. Pedig közmunkával ugyanabból a pénzből sokkal több feladat lenne megoldható a közterületeken.
8. Milyen racionalitása volt a 7 fő penzingi utazásának?
A jegyzőkönyvből: "Az önkormányzat küldöttsége 7 fővel ment volna Penzingbe, de természetesen ebben a helyzetben ezt sem engedhetjük meg. Megkérem (szerk. megj.: a polgármester) Várady-Szabó Claudiát, hogy kérjen elnézést, és majd más alkalommal megejtjük a testvérvárosi találkozást."
Tehát ez költségvetési tétel volt az év elején. No comment. De mégis, jut eszembe - mint a "régi szép idők"-ben.
9. A tulajdonomtól miért kellene támogatást kérnem?
A jegyzőkönyvből: "... megkerestük Czuczor Attilát a Termálfürdı Kft igazgatóját, hogy december 31-ig nyújtson nekünk 9,5 MFt-os pénzügyi támogatást."
Azok kedvéért, akik nincsenek tisztában a jogállással: a Kft a falu tulajdona, az igazgató a falu alkalmazottja, a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Ebből az következik, hogy a 9,5 MFt, a falu tulajdona, tehát sorsáról a képviselő-testület közvetlenül jogosult dönteni. Más kérdés, hogy a jövő év elejének ráfizetéses időszakához a strand érdekében visszaadjuk számára a nyári bőségből származó kölcsönt, és az elszámolás tisztántartása érdekében megfizetjük a strandnak azt a kamatot, amit a banktól kapott volna. Más kérdés, ha a strand egy éven belül megtérülő fejlesztést tervezett volna belőle. De ilyenről mostanában nem hallottam. Ebben az esetben azt kellene vizsgálni, hol hoz nagyobb hasznot a 9,5 MFt. A strandon, vagy a PH-ban. Ha netán a PH-nak kimerült a hitelképessége, akkor még lehet a strandnak. De az 5. pontban írottak szerint még bőven van hitelképessége a PH-nak. Semmiesetre sem kell "elájulni" a strandigazgató jóságától, ügyességétől, hogy nem ül a 9,5 MFt-on az év végéig. Ha pedig nem "szabadon lógó" pénz ez a 9,5 millió, akkor a dolgozókat kellene megkérdezni, rendezettek-e a körülményeik.
10. A gazdasági stabilitási törvény engedi a halasztható improduktív fejlesztést hitelből fedezni?
A jegyzőkönyvből: "A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint ez a 9,5 MFt csak fejlesztésekre költhető."
Igen, sajnos, utánanéztem. Mindössze pénzügyi korlátokat fogalmaz meg, meglehetősen bonyolultan. A természetbeni racionalitást a képviselők lelkiismeretére bízza. Tehát a kölcsön "befoltozásának" valószínűsége, annak kapcsolata a fejlesztés hozadékával nincs törvénybe fektetve.
11. Miért hoz a képviselő-testület olyan határozatot, amiben a határozat gazdasági terhe nem jelenik meg?
73/2012. (VII.4.) számú határozat: "Napirend" egyetlen pont "1. Beszámoló aktuális önkormányzati ügyekről"
74/2012. (VII.4.) számú határozat: Az ÖK "... elfogadja a Leányfalu Termálfürdı Kft. pénzügyi támogatását. A támogatás mértéke: 9.500.000 Ft (azaz kilencmillió-ötszázezer forint). Leányfalu Nagyközség Önkormányzata vállalja a támogatás, illetve a támogatott összeg után fizetendő költségek megfizetését."
Először: az ülés úgy lett összehívva, úgy lett kihirdetve, napirendje úgy lett elfogadva, hogy döntés nélküli tájékoztatóról lesz szó. Ezek az önkormányzati működési kategóriák üres szavak lennének? Ha belegondolunk, ilymódon sérülnek a képviselők, állampolgárok demokratikus jogai, hiszen az ülésen való résztvételüket nem aszerint döntötték el, hogy 9,5 MFt adóssággal és annak meg nem nevezett költségeivel terhelik meg a költségvetést.
Másodszor, a jegyzőkönyvből, a 74/2012 hat. előterjesztése előtt: "A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tárgyalta a kérdést, és elfogadásra javasolta, ennek megfelelően kérem szavazzunk."
Ha már egyszer foglalkozott a bizottság a kérdéssel, az miért nem tartozik a foglalkozás keretébe, hogy mi lesz a költsége ennek az ügyletnek? Nem az lenne az alapvető feladata, abban szakszerűen dönteni, hogy amit a testület akar, az mennyibe kerüljön? Különösen ha van kimerítetlen hitelkeret (5. pont). Legalább anyit elő kellene írni a szerződéskötő számára, hogy csak akkor, ha olcsóbb a strand az OTP-nél. Nemdebár?
Harmadszor. Ha már ilyen alaposan tárgyaltak a dologról, akkor talán nem ártana tudni, mi a fedezete a 9,5 millió visszafizetésének! Ebből a tárgyalási stílusból azt lehet kiolvasni, hogy a döntésben a költekezés célja és mielőbbi megfinanszírozása minden más szempontot felülírt. Úgy, mint a Faluház 100 %-os túlköltekezésekor.
Ma, 2012.07.27-én a www.leanyfalu.hu önkormányzati honlapon a tárgyalt jegyzőkönyv internetes példányát kicserélve találtam. Innen kezdve igyekszem mindkét változatra reagálni, és amikor a végére értem, akkor az előző részeket újra áttekinteni.
12. A Leányfalui Beruházó Víziközmű Társulat elnöke és a strand jelenlegi (csendes?) tanácsadója nem ugyanaz a személy?
A jegyzőkönyvből: "Az 1994-1997 között zajló beruházás műszaki ellenőre a Hidrocoop Kft volt, amely erre szakosodott szakértelemmel rendelkezett. A számlákon minden esetben rajta volt a műszaki ellenőr és a Társulat elnökének teljesítés igazolása. Ennek ellenére jelentkeznek a munka hiányosságai, illetve a tervtől való eltérések."
Emlékezetem szerint a Víziközmű Társulat elnöke a Castrum Leányfalu akkori főmérnöke volt. Ezzel a főmérnökkel sok összetűzése volt az 1998-2002-es ciklusban a képviselő testület valahogy mindig kisebbik felének. (Például klikk ide! különösen a 4. 6. pont) A Castrum Kft tulajdonosa építette és építi a visegrádi termálszállót, üzemeltette a lepencei strandot, építette a szentendrei V8 uszodát (Szemléltetőül klikk ide!) de ezek a régmúlt eseményei.
A jelenben annak a strandi bérleti szerződésmódosításnak, ami szerint a fizetendő bérleti díjból a Kft leírhatja az értéknövelő beruházást, annak a szövege szinte ugyanaz, ami ellen küzdöttünk a régmúltban. (Hasonlításul klikk ide!)
Ennek a volt főmérnöknek oktatási vállalkozása van, amelyik tanfolyamokat szervez uszodagépészeknek, uszodamestereknek, stb. Szentendre-Visegrád vonzáskörzetében, Esztergomot is beleértve. (Hogy ez miért érdekes, klikk ide!) A közelmúltban (2007.) egy képviselő-testületi ülésen az ott „továbbképzett” gépészek forrásra való hivatkozás nélkül állították, hogy a termálkút vize a strandnak sem elég. Állították a hidrogeológiából doktorálttal szemben. És (mivel ketten voltak egy ellen) az önkormányzat a mai napig nem bővíti a termálkút kihasználását, jövedelmezőségét.
13. D. Szabó Zsolt Pizza Paszta üzletnyitás ügye
Az alább színes betűkkel kiemelt kérdéseket nem kívánom túlragozni. A csörte lényegében nyilvánosan folyik, azzal az apró egyenlőtlenséggel, hogy D. Szabó viszontválaszát csak néhány száz facebook-os olvassa.
13. Akinek pálcát törnek a feje felett, azt nem kellene odahívni?
14. Az "alpári" jelző kimeríti-e a rágalom fogalmát, ha igaztalan?
15. A településfejlesztési tanácsnok miért csak mint "közeli lakos" tárgyal egy üzletnyitásról?
16. A gazdasági bizottság külsős tagjának milyen illetékessége van egy építéshatósági fennmaradási engedélyezésben?
17. Olyan bárgyú lett volna D. Szabó két évvel ezelőtt, hogy az átépítési feltételekről az ÁNTSZ-t kérdezi, az építési hatóságot pedig nem?
18. Hol van az a törvénycikkely, miszerint kötelező volt alpolgármestert választani?
A jegyzőkönyvből: „Jegyző úr a kérdést szakmai alapon megválaszolta. A lényeg: alpolgármester választásáról van szó. 2010-ben mulasztásos törvénysértés lett volna ha nem választunk alpolgármestert.”
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 34. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. … (A törvénycikkely betű szerint az önkormányzati választások kezdetétől a mai napig hatályos.)
Tehát nem volt kötelező alpolgármestert választani. És ez a jogértelmezés azonos a Tatabányai Törvényszék közelmúltban Esztergom esetében hozott jogerős ítéletével Klikk ide: http://www.hidlap.hu/news/view/nem-kotelezo-alpolgarmestert-jelolni-esztergomban-frissitett-uj-kormanyhivatal/
19. Hol maradt a jegyzőkönyvből, amihez Loszmann János szólt hozzá?
A jegyzőkönyvből: "Adótartozás ügyben tényleg jó lenne tisztán látni. A jegyző úr felvetésével egyet értek, csak azokat az adótartozásokat nézzük, ahol esetleg még várható valami."
Én próbáltam keresni a jegyzőkönyvben ide vonatkozó más részletet, nem találtam. Pedig "Adótartozás ügyben tényleg jó lenne tisztán látni." Vajon csak az az egyetlen beépítetlen, tulajdonos nélküli telek kapta éveken át a fizetési felszólítást, amivel én találkoztam az Őz utca végében? Hogyan kezelte le a PH a feltehetően "Címzett ismeretlen" megjegyzéssel visszaérkező tértivevényeket? A népszámláló biztosoktól most is hallottam, és előzőleg én is tapasztaltam, több olyan lakcím van a népesség-nyilvántartásban, amely nem létezik.
Tóth Béla 2012.07.18 - 31.
